Fogalomtár

Pereskedés helyett válassza a mediációt! Ezen az oldalon azokat a jogi szakkifejezéseket és jogszabály-részleteket gyűjtöttük össze, amelyek alapján a mediációs tevékenységet végezzük. Ennek az oldalnak a célja a Mediátorpont írásaiban megjelenő jogi szakszavak magyarázata.

A jogi fogalmak ismerete a sikeres mediációs eljárás lefolytatásához nem feltétlenül szükséges, a fogalomtár és jogi kifejezések átolvasása helyett bízza magát szakértő mediátorainkra!

Kérdése van? Írjon nekünk!

A Mediátorpont a válás előtt állók támogatására született meg dr. Farkas Dorottya jogász-mediátor vezetésével. A mediációval megkíméljünk Önöket a szükségtelen jogi procedúráktól, a hosszan tartó pereskedéstől, a költséges bírósági eljárástól.

Mi nem pert akarunk nyerni az ügyfeleknek, hanem azt szeretnénk látni, hogy egy kicsivel könnyebbé tettük az életüket. Itt az a lényeg, hogy valami élhető dolgot teremtsünk, és együtt tudjanak működni. A válás például pont az a helyzet, ahol végesek a megoldási lehetőségek, de kell az iránymutatás.

Mi arra próbáljuk felnyitni a szemüket, hogy létezik egy másik út.

Mediátor - aláírás után

A mediáció jogi fogalma

„A közvetítés olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.

A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.”

Időpontfoglalás

Mediációs ülés - fogalomtár

Az a megbeszélés ahol a közvetítő mellett minden ügyben érintett fél jelen van. A mediációs ülésen a felek a mediátor segítségével, nyugodt körülmények között, dűlőre juthatnak azokban a vitás kérdésekben, amelyekben korábban nem tudtak megegyezni. A mediációs ülésen vannak alapszabályok, amelyket a közvetítő az eljárás elején minden résztvevővel megismertet és elfogadtat. A megbeszélés elején pontosítjuk azokat a kérdésköröket, amiben a felek megállapodásra szeretnének jutni.

mediátor a megbeszélést mindvégig irányítja és kézben tartja. Fontos tudnivaló, hogy a mediátor a megbeszélés során, NEM FOGLAL ÁLLÁST, NEM HOZ ÍTÉLETET, NEM MOND VÉLEMÉNYT ÉS SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEM AD TANÁCSOT A FELEKNEK. Kérdésekkel segíti a feleket a megállapodáshoz való eljutásig. A megbeszélés hossza legfeljebb három óra. Ezt a három órát a jelen levőknek nem kötelező kitölteni, annyi időt vesznek ebből igénybe, amennyire úgy érzik, hogy a megállapodás megszületéséhez szükségük van.

Amennyiben a felek ennyi idő alatt nem tudnak megegyezni, úgy egy következő alkalommal van lehetőségük folytatni az álláspontok közelítését. A mediációs ülések hossza függ a felmerülő vitás kérdések számától, az ügy bonyolultságától és a felek hozzáállásától egyaránt. A mediációs ülések díját ezen az oldalon találja.

Minden a mediációról

A házasság felbontása iránti per (válóper) - PTK

4:23. § [A házasság felbontása iránti per megindítása; a bontás hatálya]

(1) A házasság felbontása iránt a pert a házastársnak a másik házastárs ellen, személyesen kell megindítania.

(2) Törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül indíthat pert az a házastárs is, aki cselekvőképességében a perindítás tekintetében részlegesen korlátozott.

(3) Ha a házastárs cselekvőképtelen, a pert nevében a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes képviselője indíthatja meg.

(4) A házasságot felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos.

Lásd még: a házassági bontóper fogalmaválási mediáció

Minden a válásról

Névviselés a házasság felbontása után – PTK.

4:28. § [Névviselés a házasság megszűnése után]

(1) A házasság megszűnésének bíróság általi megállapítása után a volt házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettől valamelyikük el kíván térni, a házasság felbontása után az anyakönyvvezetőnek bejelentheti. Ebben az esetben sem viselheti a volt feleség a volt férje nevét a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte.

(2) A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a házasságra utaló toldást tartalmazó névviselésétől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték.

(3) Újabb házasságkötés esetén a feleség, illetve a férj a korábbi házasság alatt viselt közös házassági nevet tovább viselheti, azzal az eltéréssel, hogy a feleség a volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszűnt.

Időpontfoglalás

Járulékos kérdések házasság bírósági felbontása esetén – PTK.

4:21. § [A házasság felbontása]

(1) A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.

(2) A bíróság a házasságot az (1) bekezdésben foglalt körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik.

(3) A házasságnak a (2) bekezdés szerinti felbontására akkor van lehetőség, ha a házastársak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint – ez iránti igény esetén – a házastársi tartás kérdésében megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta.

(4) Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.

(5) A házasság felbontásánál a közös gyermek érdekét figyelembe kell venni.

(6) A szülői felügyelet gyakorlásának, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásnak és a gyermek tartásának rendezése során a gyermek érdekének kell elsődlegesen érvényesülnie.

Elérhetőségeink

A házastársi tartás – PTK.

4:29. § [A tartásra való jogosultság]

(1) A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.

(2) Ha a házastárs vagy a volt házastárs a tartásra a házassági életközösség megszűnését követő öt év eltelte után válik rászorulttá, tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.

(3) Ha a házastársak között az életközösség egy évnél rövidebb ideig állt fenn és a házasságból gyermek nem született, a volt házastársat rászorultsága esetén az életközösség időtartamával egyező időre illeti meg a tartás. A bíróság különös méltánylást érdemlő esetben a tartást ennél hosszabb időre is elrendelheti.

4:30. § [A tartásra való érdemtelenség]

(1) Érdemtelen a tartásra az a házastárs vagy volt házastárs:

a) akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult hozzá alapvetően a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához; vagy

b) aki a házassági életközösség megszűnését követően házastársának, volt házastársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

(2) Az érdemtelenség elbírálásánál az arra hivatkozó házastárs vagy volt házastárs magatartását figyelembe kell venni.

4:31. § [A tartási képesség]

Nem köteles házastársát eltartani az, aki ezáltal a saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

4:32. § [Megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő szolgáltatásáról]

A házastársak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak abban, hogy a tartásra köteles házastárs tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Ebben az esetben a juttatásban részesített házastárs a jövőben tartási követeléssel akkor sem léphet fel, ha arra e törvény alapján jogosulttá válna.

4:33. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása]

A tartás mértékére, szolgáltatásának módjára, időtartamára és ezek megváltoztatására, a tartási igény visszamenőleges érvényesítésére, a tartáshoz való jog megszűnésére és a tartás megszüntetésére a rokontartás közös szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a házastársi tartáshoz való jog megszűnik akkor is, ha az arra jogosult újabb házasságot köt, vagy élettársi kapcsolatot létesít.

Válni szeretne? Nem tudja hol kezdje? Foglaljon időpontot!

A házastársi közös lakás használatának rendezése

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyről 4:76. § [A házastársi közös lakás]

(1) Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak.

(2) A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználatát a házastársi közös lakásban kell biztosítani.

(3) E fejezet alkalmazásában lakáshasználatra jogosult a lakásra kizárólagos jogcímmel rendelkező házastárs kiskorú gyermeke is.

4:77. § [A közös lakással való rendelkezés korlátai]

(1) A házastársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatáról az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a házastárs a házastársával együttesen vagy házastársa hozzájárulásával rendelkezhet. A hozzájárulást vélelmezni nem lehet.

(2) A házasság felbontása vagy a házassági életközösség megszűnése önmagában nem szünteti meg annak a házastársnak a használati jogát, aki a lakást a másik házastárs jogcíme folytán használja.

(3) A házastárs az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a kizárólagos jogcíme alapján használt lakással sem rendelkezhet házastársa hozzájárulása nélkül olyan módon, amely házastársának vagy a lakásban lakó kiskorú gyermeknek a lakáshasználatát hátrányosan érintené.

4:78. § [A lakáshasználat előzetes szerződéses rendezése]

(1) A házasulók vagy a házastársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

(2) A szerződés hatálya az annak megkötésekor meglévő lakás helyébe lépett közös lakásra akkor terjed ki, ha a szerződés így rendelkezik.

(3) A felek a közös lakás használatáról házassági vagyonjogi szerződésben is rendelkezhetnek.

4:79. § [A gyermek lakáshasználati jogának figyelembevétele]

(1) Ha a használatot előzetesen rendező szerződésben a felek megállapodnak abban, hogy a lakáshasználatra jogosult gyermekeik további lakhatását a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére milyen módon biztosítják, a szerződés az annak megkötését követően született gyermekükre is kiterjed.

(2) Ha a szerződés az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem tartalmaz, vagy a rendelkezés a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát súlyosan sérti, a bíróság a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a gyermek érdekében a házastársi közös lakás használatát a szerződésben foglaltaktól eltérően rendezheti.

4:80. § [A lakáshasználat rendezése az életközösség megszűnése után]

(1) Az életközösség megszűnése után a házastársak megállapodhatnak a házastársi közös lakás további használatáról. A megállapodás nincs alakszerűséghez kötve.

(2) A használatot előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a házastársi közös lakás további használatáról – bármelyik házastárs kérelmére – a bíróság dönt.

(3) Ha valamelyik házastárs – házassági bontóperben vagy a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben – a lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetését kéri, a bíróság a házastársi közös lakás használatát a közös tulajdon megszüntetésével együtt rendezi.

(4) A lakáshasználatra jogosult gyermek lakáshasználati jogát – életkörülményeinek megfelelően – a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha megfelelő lakhatása máshol megoldott.

4:81. § [A közös jogcímen lakott lakás használatának megosztása és a megosztás mellőzése]

(1) Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás adottságai alapján lehetséges. A lakás használata akkor is megosztható, ha a lakás kisebb átalakítással az osztott használatra alkalmassá tehető, feltéve, hogy egyik vagy mindkét házastárs az átalakításra vonatkozó jogosultságát, az átalakítás műszaki előfeltételeit igazolja, és az átalakítás költségeinek megelőlegezését vállalja. Vita esetén az átalakítás költségeinek viseléséről a bíróság dönt.

(2) A lakáshasználat megosztása esetén a házastársak a lakás meghatározott lakószobáit és helyiségeit kizárólagosan, más helyiségeit közösen használják. A lakáshasználat megosztása a házastársak harmadik személlyel szemben fennálló jogait és kötelezettségeit nem érinti.

(3) A bíróság a lakás használatának megosztását – a felek körülményeinek mérlegelésével – mellőzheti, ha
a) a házastársaknak vagy egyiküknek ugyanabban a helységben más beköltözhető lakása van, vagy ez a lakás egyoldalú nyilatkozattal beköltözhetővé tehető; vagy

b) az egyik házastárs a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélkül elköltözött és – ha a szülői felügyeletet ő gyakorolja – a kiskorú gyermek lakáshasználati jogát megfelelően biztosította.

(4) Nem osztható meg az adottságainál fogva arra alkalmas lakás használata, ha az egyik házastárs olyan felróható magatartást tanúsít, amely miatt a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna.

4:82. § [Az egyik házastárs használati jogának megszüntetése]

(1) Ha a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás használatának megosztására nem kerül sor, a bíróság az egyik házastársnak a lakás használatára vonatkozó jogát megszünteti és őt – az egyik házastársnak a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélküli elköltözése esetét kivéve – a lakás elhagyására kötelezi.

(2) A bíróság az egyik házastársnak a lakás használatára vonatkozó jogát megszüntetheti és őt a lakás elhagyására kötelezheti akkor is, ha a lakás egyébként alkalmas lenne az osztott használatra, de e házastárs részére a másik házastárs megfelelő cserelakást ajánl fel, és a lakáshasználat rendezésének ez a módja a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek érdekeit nem sérti.

4:83. § [Az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése]

(1) Ha a házastársi közös lakást a házastársak egyikük jogcíme alapján használják, a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a bíróság ezt a házastársat jogosítja fel a lakás további használatára.

(2) A bíróság az adottságainál fogva arra alkalmas lakás osztott használatát akkor rendelheti el, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlását a másik házastársnak biztosította, vagy a lakás elhagyása a másik házastársra nézve – a házasság időtartama és e házastárs körülményei alapján – súlyosan méltánytalan lenne.

(3) Kivételesen indokolt esetben a bíróság a házastársat a másik házastárs kizárólagos tulajdonában vagy haszonélvezetében álló lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a szülőt illeti meg és a kiskorú gyermek lakhatása másként nem biztosítható. Ebben az esetben a házastársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlásával szüntethető meg.

(4) A bíróság a (2)-(3) bekezdés szerinti osztott vagy kizárólagos lakáshasználatot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig is biztosíthatja.

4:84. § [A lakáshasználati jog ellenértékének megtérítése]

(1) Az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt.

(2) Nem tarthat igényt térítésre az a házastárs,
a) aki szerződésben a lakás elhagyását elhelyezési és térítési igény nélkül vállalta; vagy

b) akitől a bíróság a lakáshasználati jogot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkeztéig vonta meg.

(3) A térítés összegének meghatározásánál a gyermek lakáshasználati jogának értékét annak a házastársnak a javára kell figyelembe venni, aki a lakáshasználatot szülői felügyeleti joga alapján a gyermek részére a továbbiakban biztosítja.

(4) A térítés a lakás elhagyásakor esedékes, kivéve, ha

a) a bíróság a házastársat felróható magatartása miatt kötelezte a lakás elhagyására, és az egyidejű teljesítés a bent maradó házastárs és a kiskorú gyermek érdekét súlyosan sértené; vagy

b) a lakás használatának rendezésére a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben kerül sor, és a használati jog vagyoni értékét a bíróság a vagyonmegosztás során számolja el.

(5) A lakásban maradó házastárs a térítés helyett a távozó házastárs részére megfelelő cserelakást ajánlhat fel.

4:85. § [A lakáshasználat újrarendezése]

(1) Ha a bíróság a lakás osztott használatát rendelte el, vagy a tulajdonos vagy haszonélvező házastársat kötelezte a lakás elhagyására, bármelyik házastárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a volt házastársnak azt a jogát, hogy a használat megosztását követően a volt házastársa bérlőtársi jogviszonyának megszüntetését e törvénynek a bérlőtársakra vonatkozó rendelkezései alapján kérje.

Foglaljon időpontot egy előzetes megbeszélésre, hogy mielőbb rendezhesse ügyeit!

A szülői felügyelet általános szabályai

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyről – 4:146. § [A kiskorú jogállása; a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek]

(1) A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.

(2) A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.

4:147. § [A szülői felügyelet gyakorlásának elvei]
(1) A szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni.

(2) A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.

4:148. § [A gyermek bevonása a döntésekbe]

A szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen. A szülőknek a gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell venniük.

4:149. § [A szülői felügyelet korlátozásának kivételessége]

A szülő felügyeleti jogának gyakorlását a bíróság vagy más hatóság törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben, olyan mértékben korlátozhatja vagy vonhatja el, amely a gyermek érdekének biztosításához szükséges.

A szülői felügyelet gyakorlása

1. A szülők megállapodása a szülői felügyelet gyakorlásáról

4:164. § [A szülői felügyelet közös gyakorlása]

(1) A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.

(2) A különélő szülőknek a közös szülői felügyelet gyakorlása során biztosítaniuk kell gyermekük kiegyensúlyozott életvitelét.

(3) Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében – a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett – közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.

4:165. § [A különélő szülők megállapodása a felügyeleti jogok megosztásáról és a közös szülői felügyeletről]

(1) A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet az egyikük gyakorolja. A szülők erre irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik.

(2) A házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők közös kérelmére a bíróság – a gyermek érdekét mérlegelve – a szülők közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére vagy a szülői felügyelet (1) bekezdés szerinti rendezésére vonatkozó egyezségét jóváhagyja, vagy arról ítélettel határoz.

4:166. § [Döntés a közös szülői felügyelet gyakorlásával összefüggő vitában]

Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak megállapodni – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével – a gyámhatóság dönt.

2. A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése

4:167. § [A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése]

(1) A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

(2) A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.

4:168. § [A különélő szülő feljogosítása egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására]

(1) Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.

(2) A bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására. Ha a gyermek érdekei megkívánják, a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát a bíróság korlátozhatja vagy megvonhatja.

4:169. § [A gyermek elhelyezése harmadik személynél]

(1) Ha a szülői felügyeletnek a szülők által történő gyakorlása a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. Ebben az esetben ezt a személyt gyámul kell kirendelni, és a szülő felügyeleti joga szünetel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a gyermeket elsősorban olyan személynél helyezi el, aki a gyermek gondozásában, nevelésében, a gyermek érdekeinek megfelelően már korábban részt vett.

4:170. § [A szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek elhelyezésének megváltoztatása]

(1) A szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésének megváltoztatása a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. Nem hivatkozhat a körülmények megváltozása folytán a gyermek érdekére az a szülő, aki a változást felróható magatartásával maga idézte elő, így különösen, ha a gyermeket jogosulatlanul vette magához vagy tartja magánál.

(2) Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők már nem tudnak együttműködni, a közös szülői felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszünteti.

4:171. § [A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti per]

(1) A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a felügyelet, az egyes felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése és az elhelyezés megváltoztatása iránt a szülő és a gyámhatóság indíthat pert.

(2) A pert – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a szülőnek a másik szülő ellen, a gyámhatóságnak mindkét szülő ellen meg kell indítania.

(3) A harmadik személynél történt elhelyezés megváltoztatása iránti pert az ellen a személy ellen kell megindítani, akinél a gyermeket elhelyezték.

(4) A bíróságnak az eljárása során – elháríthatatlan akadály esetét kivéve – mindkét szülőt meg kell hallgatnia. Indokolt esetben, vagy ha azt a gyermek maga kéri, közvetlenül vagy szakértő útján meg kell hallgatnia a gyermeket is. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés egyetértésével hozható, kivéve, ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti.

4:172. § [Közvetítés a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben]

A bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást – közvetítői eljárást vegyenek igénybe.

Foglaljon időpontot egy előzetes megbeszélésre, hogy mielőbb rendezhesse ügyeit!

A gyermekétől különélő szülő jogai és kötelezettségei

4:173. § [A szülők együttműködési kötelezettsége]

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük.

4:174. § [A gyermekkel együttélő szülő tájékoztatási kötelezettsége]

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.

4:175. § [Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok]

(1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.

(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

(3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.

4:176. § [A különélő szülő tájékoztatási kötelezettsége]

Ha a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosítja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet gyakorlására, a szülői felügyeletet e tekintetben a különélő szülő gyakorolja. A különélő szülő tevékenységéről a szülői felügyeletet egyébként gyakorló szülőt tájékoztatni köteles.

4:177. § [Közvetítés a gyámhatósági eljárásban]

A gyámhatóság, kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból, a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő szülő jogainak biztosítása – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást – érdekében a szülők számára közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el.

Időpontfoglalás

A szülői felügyeleti jog szünetelése és megszűnése

4:186. § [A szülői felügyeleti jog szünetelése]

(1) Szünetel a szülői felügyeleti jog, ha

a) a szülő cselekvőképtelen;

b) a kiskorú szülő korlátozottan cselekvőképes, kivéve a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő gondozási, nevelési jogát és kötelezettségét;

c) a szülő cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott;

d) a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van a szülői felügyelet ellátásában;

e) a gyámhatóság a gyermek családba fogadásához hozzájárult;

f) a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke örökbefogadásához járult hozzá;

g) a gyermeket a gyámhatóság nevelésbe vette és a szülő szülői felügyeleti joga nem szűnt meg vagy azt a bíróság nem szüntette meg;

h) a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el; vagy

i) a szülő a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.

(2) Az életközösség fennállása alatt szünetel a szülői felügyeleti joga annak a szülőnek, aki együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel.

(3) A szülői felügyelet megszüntetése vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per jogerős befejezéséig szünetel a szülői felügyeleti joga annak a szülőnek, akinek a gyermekét a gyámhatóság ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más személynél vagy intézményben helyezte el.

Lásd még: válási mediáció

Időpontfoglalás

A kapcsolattartás – jogi szakszavak

4:178. § [A kapcsolattartás joga]

(1) A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.

(2) A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.

(3) A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.

(4) Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra,

a) akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette;

b) aki hozzájárult gyermekének a másik szülő házastársa által történő örökbefogadásához; vagy

c) akinek szülői felügyeleti joga a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához adott hozzájárulásával vagy azért szűnt meg, mert a szülő a gyermeket – annak érdekében, hogy más nevelje fel, személyazonosságának feltárása nélkül – egészségügyi intézményben, arra kijelölt helyen hagyja, a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik, és a gyermek örökbefogadására nem került sor.

(5)[59] A (4) bekezdés szerinti esetben a szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartásra való feljogosításáról a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy – ha a gyermeket nevelésbe vették – a gyámhatóság dönt.

4:179. § [Kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozók]

(1) A kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és – ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartási jogát nem érinti az, ha az a házasság, amelyből az örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének halála folytán szűnt meg, és a házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe.

(3) A kapcsolattartásra – ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett – kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.

4:180. § [A kapcsolattartási jog tartalma]

(1) A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.

(2) A kapcsolattartás joga – ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdésben foglalt keretek között kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is.

(3) A gyermek elvitelével felmerülő kiadások – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.

4:181. § [A kapcsolattartás rendezése]

(1) A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt. Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.

(2) A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.

(3) A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

(4) Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni.

4:182. § [Tájékoztatási kötelezettség; az elmaradt kapcsolattartás pótlása]

(1) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást.

(2) A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.

4:183. § [Felelősség a kapcsolattartás akadályozásáért, szabályainak megszegéséért]

(1) Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni.

(2) A gyámhatóság kérelemre kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.

4:184. § [A kapcsolattartási jog korlátozása és megvonása]

A gyámhatóság vagy – házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben – a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.

4:185. § [A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása]

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.

Minden a gyerektartásról

A kiskorú gyermek tartása

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyrõl – 4:213. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása]

A szülőknek a kiskorú gyermekükkel szemben fennálló tartási kötelezettségére a rokontartás közös szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

4:214. § [A rászorultság vélelme]

A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is – legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig – érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat.

4:215. § [A szülő tartási kötelezettsége]

(1) A kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gyermek indokolt szükségleteit munkával szerzett keresménye vagy vagyonának jövedelme fedezi, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.

(2) Ha a gyermek tartása az (1) bekezdés alapján nem biztosítható, a gyámhatóság engedélyezheti, hogy a szülők a tartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát – meghatározott részletekben – igénybe vegyék.

4:216. § [A gyermektartás módja]

(1) A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti (a továbbiakban: gyermektartásdíj).

(2) A szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él, de tartásáról nem gondoskodik.

4:217. § [A szülők megegyezése a gyermektartásról]

(1) A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.

(2) A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás ellenére a bíróság akkor ítélhet meg tartásdíjat, ha az a körülmények előre nem látható, lényeges változása miatt a gyermek érdekében vagy valamelyik fél súlyos érdeksérelmének elhárítása miatt indokolt.

4:218. § [A gyermektartásdíj bírósági meghatározása]

(1) A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

(2) A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:

a) a gyermek indokolt szükségleteit;

b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;

c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;

d) a gyermek saját jövedelmét; és

e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

(3) A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.

(4) A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek. A tartásdíjat határozott összegben kell meghatározni.

Minden a gyerektartásról

A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyről
4:219. § [A rokontartásra és a kiskorú gyermek tartására vonatkozó szabályok alkalmazása]

A nagykorú gyermek tartására a rokontartás közös szabályait és a kiskorú gyermek tartására vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

4:220. § [A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásra való jogosultsága]

(1) A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel.

(3) A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha

a) a gyermek a tartásra érdemtelen;

b) a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy

c) ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

(4) A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.

(5) A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

4:221. § [A tartásdíj mértéke]

A tartásdíj mértékének meghatározásánál a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét kell figyelembe venni.

4:222. § [Tájékoztatási kötelezettség a tanulmányok folytatásáról]

A továbbtanuló gyermek képzését, tanulmányait biztosító intézmény a tartásdíj fizetésére kötelezett szülőt – kérelmére – köteles tájékoztatni a tanulmányok végzésének fennállásáról vagy megszűnéséről.

A tartási követelés hat hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve érvényesíthető. Hat hónapnál régebbi időre tartási követelést csak akkor lehet visszamenőleg érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli.

Minden a gyerektartásról

Keresetlevél

Egy írásbeli kérelem, amit az illetékes Bíróságra kell benyújtani a pert índító félnek (felperesnek). Házassági bontóper esetén ebben az iratban kéri a felperes, hogy bontsák fel a házasságát. Ebben a keresetben felperesnek nyilatkoznia kell, hogy a házasság felbontását a házasság megromlására vezető okok feltárásával kéri vagy pedig közös megegyezés alapján válnak a felek. Házasságot kizárólag a Bíróság bonthat fel, tehát azt nem rögzíthetik megállapodásban a felek.

Díjaink

Megállapodás

mediátor egy megállapodás elnevezésű okiratban rögzíti a közvetítői eljárás végén azokat a vállalásokat amikben a felek a mediátor előtt megállapodtak. Fontos, hogy a megállapodásba csak olyan vállalás rögzíthető amelynek teljesítése ésszerű és nem ütközik a jó erkölcsbe, valamint nem jogellenes. Az okiratot a felek és a mediátor egyaránt aláírják. Ha a megállapodásban névcsere, hibás név- vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítő – a kérelem kézhezvételét követő – 15 napon belül kijavítja a megállapodást.

közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék. Ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választottbírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára. A közvetítői tevékenységről szóló törvény nem rögzít hatóság általi kikényszeríthetőséget a mediáció során létrejövő megállapodásokhoz, arra való tekintettel, hogy a megállapodást a vitás felek önként, saját elhatározásukból, mindenféle befolyástól mentesen vállalták.

Minden a válásról

Az illetékes bíróság

A házasság felbontása iránti perre az a bíróság is illetékes (az általános illetékességi szabály által meghatározott illetékesség mellett), amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános illetékességi szabályai pedig a következők:

– Az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs (általános illetékesség).

– Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen, vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes lakóhelye, illetőleg ennek hiányában a felperes tartózkodási helye, ha a felperes nem természetes személy, a felperes székhelye alapítja meg.

Benyújtjuk Ön helyett a keresetlevelet. Díjaink.

Házassági bontóper

Forrás: jogiforum.hu
További részletek: válási mediáció

2014. március 15. napjával lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), amely alapján a házassági bontóper szabályai is részben változtak a korábbiakhoz képest. Az új szabályokat a 2014. március 15. napja után indult házassági bontóperekben kell alkalmazni.

A házasság megszűnésének napja házassági bontóper esetén az a nap, amikor a házasságot felbontó ítélet jogerőre emelkedik.

A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása esetén bonthatja fel a bíróság a házasságot. A házasság megromlását a bíróság megállapítja abban az esetben, ha a felek között az életközösség megszűnt. Az életközösség megszűnése gyakorlatban azt jeleni, hogy a felek ágytól, asztaltól elváltak, azaz érzelmileg, szexuálisan, gazdaságilag elkülönültek és nincs kilátás arra, hogy az életközösséget helyreállítsák.

A járulékos kérdések vonatkozásában az alábbi főbb szabályokat kell alkalmazni:

1. Szülői felügyelet

Amennyiben a felek közös szülői felügyeletben állapodnak meg, abban az esetben nem kell a kapcsolattartás kérdésében megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk. A 14. életévét betöltött gyermek véleményét, kívánságát a szülői felügyeletre vonatkozóan az eljárás során be kell szerezni. Ez történhet a perben személyesen vagy szakértő útján.

2. Kapcsolattartás

A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról. Ezen kívül a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

3. Tartásdíj

A kiskorú gyermek tartása vonatkozásában a jogszabály kimondja, hogy a kiskorú gyermek rászorultságát vélelmezni kell. Ha a gyermek középiskolai tanulmányokat folytat, legfeljebb 20. életévének betöltéséig áll fenn a vélelem. A vélelem azonban megdönthető (pl. ha a gyermek nem tanul, képes saját tartásáról gondoskodni). A szülőt fokozott tartási kötelezettség terheli, a kiskorú gyermek tartására a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles.

Kiskorú gyermek esetében a jogszabály a megállapodás elsődlegességét hangsúlyozza. Amennyiben a gyermektartásdíjat a felek egyezséggel rendezik, abban az esetben a tartásdíjat nem csak határozott összegben lehet megállapítani. Elsődlegesen a szülők megállapodása az irányadó a gyermektartásdíj mértéke és fizetési módja tekintetében. Megállapodás hiányában a tartásdíj meghatározása határozott összegben történik. A bíróság ítéletében úgy rendelkezhet, hogy a tartásdíj évente a következő év január 1. napjától a KSH által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével – külön intézkedés nélkül – módosul.

A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása vonatkozásában a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a szülőt nagykorú gyermekével szemben korlátozott tartási kötelezettség terheli. A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha a./ a gyermek tartásra érdemtelen, b./ a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget, c./ ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

A tartásdíjra önhibán kívüli jogosultság felső korhatára főszabály szerint 25 év, a szülő kivételesen a 25 év feletti továbbtanuló gyermek tartására is kötelezhető.

4. Lakáshasználat

A közös jogcímen (tulajdonostársak, együttes haszonélvezők, bérlőtársak által) lakott közös lakás használatának módja történhet a használat megosztásával. Ez az elsődleges, akkor is sor kerülhet ennek elrendelésére, ha a lakás kisebb átalakítással a megosztásra alkalmassá tehető.

A másik esetben az egyik házastársnak a lakás használatára vonatkozó jogát meg kell szüntetni. Ebben az esetben a bíróságnak ítéletében köteleznie kell őt- határidő tűzésével – a lakás elhagyására.

Ha a házastársi közös lakást a házastársak egyikük jogcíme alapján használják fő szabály, hogy a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a bíróság ezt a házastársat jogosítja fel a lakás további használatára. Osztott használat rendelhető el a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, ha a gyermek vagy több gyermek esetén legalább egyikük felett a szülői felügyeleti jogot a bíróság a másik házastársnak biztosította, vagy ha a lakás elhagyása a másik házastársra nézve súlyosan méltánytalan volna.

Kivételes esetben a másik házastárs is feljogosítható a kizárólagos lakáshasználatra, ha a kiskorú gyermek lakhatása másként nem biztosítható.

5. Házastársi tartás

A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Elsődlegesen a tartás mértékére és módjára a felek megállapodásra irányadó. Ha a házastársak között az életközösség egy évnél rövidebb ideig állt fenn és a házasságból gyermek nem született fő szabályként a volt házastársat rászorultsága esetén az életközösség időtartamával egyező időre illeti meg a tartás.

Időpontfoglalás

Házassági vagyonjog – jogi kifejezések

A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik.

Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.

A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.

Közös vagyon

Fő szabályként a házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. Továbbá a közös vagyonba tartoznak a közös vagyontárgyak terhei- és ha a törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a felek a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségekből eredő tartozásokat.

A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Nem tartoznak a közös vagyonba, azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek. A házastárs különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy, a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastárs által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és a részére nyújtott ingyenes juttatás. Továbbá a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat.

Különvagyon

Különvagyon a házastárs személyét ért sérelemért kapott juttatás, a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy, illetve a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyon helyébe lépő érték is.
A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és terhek levonása után fennmarad, közös vagyon. A különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.

Ez utóbbi esetben az ötévi házassági életközösség időtartamát a házasság megkötésétől kell számítani, függetlenül attól, hogy a házasságot a Ptk. hatálybalépése előtt vagy után kötötték meg.

Az új Ptk. részletesen szabályozza a különvagyon terheit és tartozásait is, amelyek az elszámolást nagy mértékben megkönnyítik.

Különvagyon – tartozások

A házastárs különvagyonát terheli a törvényen alapuló tartás kivételével az a tartozás, ami a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul. Különvagyon a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósság kamata.

Az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás is különvagyon, amely a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt, kivéve ez alól azt a kiadást, amit a felek a különvagyon hasznának a megszerzésére fordítottak, vagy ami a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggésben keletkezett.

Különvagyon az a tartozás is – annak ellenére, hogy az életközösség fennállása alatt keletkezett – ami a különvagyonra vonatkozó rendelkezésekből eredő kötelezettségen alapul, amit a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt és az a tartozás, amit a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.
A vagyonközösség fennállása alatt a házastárs vagyonában meglévő vagyontárgyakról fő szabályként azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak. A vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó kötelezettség teljesítéséről azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a közös vagyonból történt.

A tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben.

Különvagyon – felelősség a tartozásért

A közös vagyon terhére szerződést kötő házastárs a harmadik személlyel kötött szerződésből eredő tartozásáért különvagyonával és a közös vagyon rá eső részével felel. A szerződéskötésben részt nem vett házastárs felelőssége a közös vagyonból a tartozás esedékességekor rá eső vagyoni hányad erejéig áll fenn, amennyiben a házastársa a hozzájárulásával kötötte meg a harmadik személlyel a szerződést.

Amennyiben a házastárs a szerződéskötéshez nem járult hozzá és a hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy a vélelem megdőlt, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel. A hozzájárulása nélkül kötött szerződés vele szemben hatálytalan ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy a szerződő félre a szerződésből ingyenes előny származott. Amennyiben a házastárs az ilyen szerződést hozzátartozójával kötötte, abban az esetben a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell.

Vagyonmegosztás

Az új Ptk. kimondja, hogy a házastársi vagyonközösségből eredő igényeket egységesen kell rendezni. A kereseti kérelem az egész házastársi közös vagyon állagára kell, hogy vonatkozzon. Ez alól pl. ingatlan esetében az 5:83.§ (2) pontja enged kivételt, amely kimondja, hogy a közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik.

A közös vagyonból a házastársat megillető hányadot a vagyonközösség megszűnésekor fennállt állapot és érték szerint kell megállapítani. A vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben bekövetkezett értékváltozást figyelembe kell venni, kivéve ha az az egyik házastárs magatartásának az eredménye.

A vagyonmérlegbe folyamatos számozással fel kell tüntetni a vagyontárgyakat, a jogokat és kötelezettségeket, valamint ezek értékét.

Fontos a keresetlevélben feltüntetni a felek különvagyonát és külön adósságát is az életközösség kezdetének és megszakadásának időpontjában.

Közös adósság esetén elő kell adni az adósság alapösszegét, nyilatkozni kell az életközösség megszakadásakor fennálló összegre és a hitelező személyére. Valamint arra is, hogy az életközösség megszakadását követően melyik fél és milyen összeggel törlesztette az adósságot.

Amennyiben közös adósság vagy külön adósság volt és az kiegyenlítésre került, arra is nyilatkozni kell, hogy azt ki és mikor egyenlítette ki és a kiegyenlítés a közös vagy a különvagyon terhére történt-e.

Amennyiben a felek között ingóleltár egyeztetésre kerül sor négy fontos kérdés tisztázandó minden egyes tételnél, hogy közös vagy különvagyonba tartozik-e, az életközösség megszakadásakor milyen forgalmi értéket képviselt, kinek a birtokában van és ki kéri a tulajdonába kiadni.

Minden a mediációról

A válóper illetéke

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
43. § (1)326 A házassági bontóper illetéke 30 000 forint.

(2) A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény, valamint az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény esetében ezek pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni.

58.§ (9)412 Ha a felek a polgári eljárást megelőzően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, az eljárás illetékének a közvetítő általános forgalmi adóval növelt – az illetékfizetésre kötelezett fél által viselt – díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét, de legalább az egyébként fizetendő illeték 50%-át kell megfizetni. Nem jár illetékkedvezmény, ha

a) a közvetítői eljárást törvény kizárja, vagy

b) a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a felek bármelyike bírósághoz fordul, kivéve ha a per tárgya kizárólag a megállapodásban foglaltak érvényesítése.

Díjaink

Költségek polgári eljárások esetén

Polgári eljárások esetén a bírósági eljárásban felmerülő perköltségről, viselésükről és a költségkedvezményekről az 1952. évi III. törvény VI. fejezete rendelkezik. A leggyakoribb költség az eljárás megindításakor a keresetlevélen lerovandó eljárási illeték, amelynek mértékéről az 1990. évi XCIII. törvény – Illetékekről szóló törvény – rendelkezik.

Mi az illeték általános mértéke egy elsőfokú polgári peres eljárásban?

Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke a per tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értékéhez igazodik:

• a pertárgy értékének 6 %-a,

• de legalább 15.000 Forint,

• legfeljebb 1.500.000 Forint.

Jogorvoslati eljárásban:

• a vitássá tett követelés vagy követelésrész 8 %-a,

• de legalább 15.000 Forint,

• legfeljebb 2.500.000 Forint.

Mit kell tudni a tételes illetékekről?

Az Illetékekről szóló törvény meghatároz az általános illeték mellett olyan eljárásokat, amelyekben tételes illeték fizetendő – a házassági bontóper illetéke 30.000 Forint, de külön szabályozza a csőd-és felszámolási eljárások, a cégbírósági eljárások illetékét.

Milyen egyéb perköltségek merülnek fel egy peres eljárás során?

Perköltség azonban nemcsak az eljárási illeték, hanem a peres eljárás során felmerülő további költségek, amelyekről külön jogszabályok rendelkeznek, így:

• a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet

• a szakértők díjazásáról rendelkező 3/1986. (II.21.) IM rendelet

Mikor kell a költségeket megfizetni egy polgári perben?

Polgári perekben a perköltséget általános szabályként a költség felmerülésekor kell előlegeznie a félnek és a perköltség viseléséről a bíróság az eljárást befejező érdemi döntésben rendelkezik. Általános szabály, hogy a pernyertes fél költségeit a pervesztes fél viseli.

Mit kell tudni a költségkedvezményről és az illetékmentességről?

Vannak olyan eljárások, amelyek illetékmentesek, illetve a felet kérelemre a bíróság költségkedvezményben részesítheti. A költségkedvezmények részletszabályait Pp. 84-88 §-ai és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet szabályozza. A költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról a 2/1968. (I.24.) IM rendelet rendelkezik.

Milyen költségek merülnek fel egy büntetőeljárás esetén?

Büntetőeljárások esetén a felmerülő bűnügyi költségről, a költségek fajtájáról, a költségek viseléséről, szabályairól a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 78. §-a rendelkezik. A bűnügyi költség körébe tartozik:

• a kirendelt védő díja,

• az állam által előlegezett költségek (szakértői díjak)

• és a képviselők készkiadásai, a tanú megjelenésével kapcsolatos költségek, a tolmács díja stb.

A bűnügyi költség viseléséről a 338. § rendelkezik.

Díjaink

Közös megegyezéses válás

A házastársak a közös megegyezésén alapuló válás esetében a házasság felbontását a befolyásmentes megegyezésük alapján úgy kérik közösen a bíróságtól, hogy megegyeznek az alábbi járulékos kérdésekben:

1.) a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása,

2.) a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, (Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.)

3.) a gyermek tartása,

4.) a házastársi közös lakás használata, valamint – amennyiben ilyen igény felmerült-

5.) a házastársi tartás kérdése.

A bíróság a felek perbeli egyezségét jóváhagyja és a házasságot a fenti felsorolásban foglalt körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik.

A házasság bíróság általi felbontás esetén a házasságot felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A házasságot felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos.

Minden a válásról

Tényállásos bontás

Válás a házasság megromlásához vezető okok feltárásával.

Ha a házastársak nem tudnak megegyezni az összes fenti járulékos kérdésben, akkor a bíróság közös megegyezés hiányában, a tényállás feltárását követően hozza meg a házasságot felbontó ítéletét (ún. tényállásos bontás). A tényállás feltárása, azt jelenti, hogy a bíróságnak bizonyítási eljárást kell lefolytatni (pl. tanúmeghallgatás, okirati bizonyítékok megvizsgálása) abban a vonatkozásban, hogy a felek házassága teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e. A megromláshoz vezető okokat ebben az esetben akkor is fel kell tárni, ha valamelyik fél nem akar elválni. A házasság megromlásához vezető bontó ok lehet:

1. a házasság megromlását előidéző, a házastársi kötelességet sértő és kifogásolható magatartás,

2. durván kötelességsértő, az általános társadalmi erkölcsi normák szerint súlyos megítélés alá eső magatartás, illetve

3. a különélés.

A bíróság vizsgálja, hogy megszűnt-e a felek között az életközösség, és ha igen, annak helyreállítására van-e kilátás. A tényállás feltárása sokszor évekig is elhúzódhat.

Időpontfoglalás