Gyakori kérdések

A válóper beadása előtt kevesen gondolják végig, hogy a válás miatti pereskedés mennyire hosszan tartó, lelkileg megterhelő és költséges folyamat. A mediációval a konfliktusok gyorsabban és olcsóbban rendezhetők! A mediációs eljárás előtt rengeteg kérdés merül fel az ügyfeleinkben, ez az oldal a gyakori kérdések gyűjteménye.

További kérdése van?

Gyakori kérdések - dr. Farkas Dorottya jogász-mediátor válaszol

Mi a mediáció?

A mediáció egy modern konfliktuskezelési módszer. A célja a közös megegyezésre való törekedés, a szükségtelen jogi procedúrák elkerülése. Mi azért vagyunk, hogy élhető megoldásokat találjunk – válás esetén is. Mottónk az egyeztetés, az igények összefésülése, nem pedig az uszítás, harag, hangulat szítása. Azért ülünk ott, hogy támogatást és iránymutatást nyújtsunk, nem azért hogy megoldjuk Ön helyett a problémát.

Foglaljon időpontot
Mennyibe kerül a mediáció?

Mennyibe kerül ez nekem?

Sokkal kevesebbe, mint a hosszantartó pereskedés! A mediációs alapcsomag a legkedvezőbb áru konstrukciónk, a segítségével belátható időn belül, belátható költségen sikerülhet fenntartható megállapodást kötni. A költségei előre tervezhetőek és minél hamarabb sikerül megállapodni, annál költséghatékonyabb a válás.

Díjaink
Hol kezdjem a válást?

Hogy kezdjem el a válásom?

Ha már biztos benne, hogy válni szeretne, akkor első körben el kell dönteni, hogy a peres út helyett a mediációt választják. Ha ez a döntés megszületett, akkor foglaljon időpontot egy előzetes négyszemközti megbeszélésre, ahol a konkrét esetet megbeszéljük és tájékozódhat a folytatás lehetőségeiről, a jogi akadályokról és a válás menetéről.

Foglaljon időpontot

Válással kapcsolatos gyakori kérdések

Mi az a keresetlevél?

A keresetlevél egy írásbeli kérelem, amit az illetékes Bíróságra kell benyújtani a pert índító félnek (felperesnek). Házassági bontóper esetén ebben az iratban kéri a felperes, hogy bontsák fel a házasságát. Ebben a keresetben felperesnek nyilatkoznia kell, hogy a házasság felbontását a házasság megromlására vezető okok feltárásával kéri vagy pedig közös megegyezés alapján válnak a felek. Házasságot kizárólag a Bíróság bonthat fel, tehát azt nem rögzíthetik megállapodásban a felek.

IdőpontfoglalásMinden a válásról

A bíróság milyen kérdésekben határozhat ideiglenes intézkedéssel?

 A bíróság a perben ideiglenes intézkedéssel határozhat különösen

  1. a kiskorú gyermek tartása és tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél történő kijelölése,
  2. a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése,
  3. a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, és
  4. a házastársak lakáshasználatának

kérdésében.

IdőpontfoglalásMinden a válásról

A házasság felbontása és a házassági vagyonjogi per összevonható?

A házastársak vagyoni viszonyaival összefüggő kereset – a házastársi tartás és a házastársi közös lakás használatának rendezése iránti kereset kivételével – (a továbbiakban: házassági vagyonjogi per) a házassági perrel nem kapcsolható össze.

IdőpontfoglalásMinden a válásról

Szülői felügyelettel kapcsolatos perben hogyan hallgatják meg a kiskorú gyermeket?

Ha a bíróság a perben a kiskorú gyermek mint érdekelt meghallgatásáról dönt, indokolt esetben egyidejűleg a kiskorú részére hivatalból ügygondnokot rendel. A bíróság a kiskorút a felek és a felek képviselői távollétében is meghallgathatja. A bíróság a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút a törvényes képviselője útján idézi meg azzal a felhívással, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú idézéséről akkor is külön értesíti a bíróság a törvényes képviselőt, ha őt is idézte a tárgyalásra.

A bírósági légkör

A kiskorú meghallgatásának megfelelő légkörben, a gyermek korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell megtörténnie. A meghallgatás kezdetén a kiskorútól meg kell kérdezni a nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét, majd tájékoztatni kell arról, hogy a meghallgatás során a valóságnak megfelelő előadásokat kell tenni és arról, hogy a nyilatkozattételt, illetve az egyes kérdésekre a válaszadást megtagadhatja. Ha a bíróság a kiskorú részére ügygondnokot rendelt, a tájékoztatásnak az ügygondnok eljárásban betöltött szerepére, jogaira és kötelezettségeire is ki kell terjednie.

IdőpontfoglalásGyerektartás

Ki tehet fel kérdéseket a gyermeknek a meghallgatáson?

A kiskorút az elnök hallgatja meg. A felek a meghallgatást megelőzően indítványozhatnak kérdéseket akkor is, ha a kiskorú meghallgatására a felek távollétében kerül sor. Az ügygondnok a kiskorú meghallgatása során kérdéseket indítványozhat. Az elnök engedélyezheti, hogy az ügygondnok a kiskorúhoz közvetlenül is intézhessen kérdést. Az indítványozott vagy a kiskorúhoz közvetlenül intézett kérdések megengedhetősége felől az elnök határoz.

A jegyzőkönyv felolvasása

A meghallgatás végén, még a kiskorú jelenlétében az írásbeli jegyzőkönyvbe vett vallomást fel kell olvasni, vagy ha a jegyzőkönyv a jegyzőkönyvi tartalmat összefoglaló hangfelvétel útján készül, azt a kiskorú jelenlétében kell rögzíteni. Ennek megtörténtét vagy mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A felolvasáskor, illetve a rögzítéskor a kiskorú az általa elmondottakat kiigazíthatja vagy kiegészítheti.

Módosítások a jegyzőkönyvben

A jegyzőkönyv – az elnök engedélyével – az ügygondnok, vagy ha a meghallgatás a felek jelenlétében történik, a felek észrevételei alapján is kiegészíthető és módosítható. Az ügygondnok, illetve a felek erre vonatkozó kérelmét – annak elutasítása esetén – a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Ha a kiskorú meghallgatására a felek távollétében kerül sor, az elnök a felekkel ismerteti a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet.

IdőpontfoglalásGyerektartás

Gyermekelhelyezés – Mik a gyermektől különélő szülő jogai és kötelezettségei?


A szülők együttműködési kötelezettsége

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük.

A gyermekkel együttélő szülő tájékoztatási kötelezettsége

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.

Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok

A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdések

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

Ha a különélő szülők egyes, fent meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.

A különélő szülő tájékoztatási kötelezettsége

Ha a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosítja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet gyakorlására, a szülői felügyeletet e tekintetben a különélő szülő gyakorolja. A különélő szülő tevékenységéről a szülői felügyeletet egyébként gyakorló szülőt tájékoztatni köteles.

Közvetítés a gyámhatósági eljárásban

A gyámhatóság, kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból, a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő szülő jogainak biztosítása – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást – érdekében a szülők számára közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el.

IdőpontfoglalásGyerektartás

Gyermekelhelyezés – mit lehet tudni a kapcsolattartásról?

A kapcsolattartás joga

A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.

A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.

szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.

Döntés a feljogosításról

Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra,

  • akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette;
  • aki hozzájárult gyermekének a másik szülő házastársa által történő örökbefogadásához; vagy
  • akinek szülői felügyeleti joga a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához adott hozzájárulásával vagy azért szűnt meg, mert a szülő a gyermeket – annak érdekében, hogy más nevelje fel, személyazonosságának feltárása nélkül – egészségügyi intézményben, arra kijelölt helyen hagyja, a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik, és a gyermek örökbefogadására nem került sor.
Ki dönt ilyen esetekben?

A fenti esetben a szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartásra való feljogosításáról a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy – ha a gyermeket nevelésbe vették – a gyámhatóság dönt.

A kapcsolattartási jog tartalma

A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.

A nyaralások és szünetek

kapcsolattartás joga – ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik – a fenti keretek között kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is (pl: nyaralás). A gyermek elvitelével felmerülő kiadások – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.

A kapcsolattartás rendezése – ki dönti el, hogy legyen?

A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt.

Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.

A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.

Miről rendelkezik a határozat?

A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni.

Tájékoztatási kötelezettség; az elmaradt kapcsolattartás pótlása

A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.

Felelősség a kapcsolattartás akadályozásáért, szabályainak megszegéséért

Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni. A gyámhatóság kérelemre kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.

A kapcsolattartási jog korlátozása és megvonása

A gyámhatóság vagy – házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben – a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.

IdőpontfoglalásGyerektartás

Mediációval kapcsolatos gyakori kérdések

Mi a közvetítői eljárás célja?

mediátor az eljárás során arra összpontosít, hogy kiderítse a vitás felek tényleges érdekeit, céljait, és azok figyelembevételével segíti elő a mindkettőjük számára leggyümölcsözőbb megállapodás létrejöttét. A mediációs eljárás során a felek figyelmét a jövőre, illetőleg a fennálló konfliktus megoldására irányítja, nem enged teret a feleknek múltbeli sérelmeik sorolására, egymás hibáztatására.

IdőpontfoglalásMinden a mediációról

Hogyan indítsam el a folyamatot?

A gyakorlatban az ügyfelek a weboldalon keresztül időpontot foglalnak egy személyes megbeszélésre, ahol részletes tájékoztatást kapnak a mediációról és minden másról, ami az adott vitahelyzet megoldásához szükséges. Sokan először telefonon veszik fel a kapcsolatot a mediátorral. Ebben az esetben is azt kérjük ügyfeleinktől, hogy a weboldalon található időpontfoglalási táblázat segítségével foglaljanak időpontot egy előzetes megbeszélésre, melyről részleteket itt olvashatnak.

IdőpontfoglalásElőzetes megbeszélés

Az időpontfoglalást követően már rögtön találkozom is a házastársammal?

Minden első mediáció előtt, az ügyben érintett valamennyi fél, külön-külön találkozik a mediátorral. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a mediátor felmérje a megegyezés reális lehetőségét, valamint tisztán lássa a hozzá fordulók célját. Ilyenkor az ügyfelek is nyugodtan feltehetik négyszemközt azokat a kérdéseket, amiket a másik jelenlétében nem tennének fel.

Felkészítés a mediációra

Ez az első találkozás egyben felkészítés is a későbbi mediációra. Minden megegyezés alapja, hogy legyen kellő információnk arról, hogy mibe is készülünk belevágni. Tehát egy felkészült mediátornak nem az a célja, hogy egy ismeretlen helyzetben lökje bele ügyfeleit.

IdőpontfoglalásA válás menete

Kell-e valamilyen okiratot kitölteni a mediáció megkezdése előtt?

A mediációhoz is szükségesek bizonyos okiratok (a mediátort felkérő nyilatkozat, elfogadó nyilatkozat, megbízási szerződés, stb…). Ezeket a mediátor a helyszínen, a közvetítői eljárás előtt előkészíti nekünk és a mediációt megelőzően csak annyi a dolgunk, hogy elolvassuk és ha mindent rendben találunk, akkor aláírjuk.

IdőpontfoglalásElőzetes megbeszélés

A közvetítő mikor köteles visszautasítani a felkérést?

  • Ha valamelyik felet képviseli,
  • ha a felek bármelyikének a házastársa, a bejegyzett élettársa, az egyeneságbeli rokona, az örökbefogadottja, a mostoha- és nevelt gyermeke, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülője, valamint a testvére; továbbá: az élettársa, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa
  • ha az őt foglalkoztató jogi személynek valamelyik féllel való viszonyában többségi befolyás áll fenn,
  • ha a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll,
  • ha az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.
IdőpontfoglalásMinden a mediációról

Hogyan zajlik a közvetítői eljárás?

A közvetítői eljárásban a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják.

Személyes jelenlét

Az első közvetítői megbeszélést követő egyes megbeszéléseken a feleknek – ha másként nem állapodnak meg – személyesen is jelen kell lenniük. A felek megállapodásától függően a közvetítő a közvetítői eljárást a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában egyaránt lefolytathatja.

IdőpontfoglalásMinden a mediációról

Hogyan lehet szakértőt bevonni az eljárásba?

A közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe. Szakértőként bárki eljárhat, aki valamely kérdésben kellő szakértelemmel rendelkezik, és akinek a személyében a felek megegyeznek. A szakértőre a közvetítő összeférhetetlenségére és a titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

A szakértői felkérés elfogadása

A szakértő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban értesíti a közvetítőt a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a felkérés elfogadása esetén arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen, illetve nem elfogult. A szakértő a szakértői véleményt a rendelkezésére bocsátott iratok alapján a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő.

A határidő meghosszabbítása

A határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható. A felek megállapodásától függően a szakértő a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet. A szakértő tevékenységéért szakértői díj és költségtérítés jár.

IdőpontfoglalásMinden a mediációról

Részt vehet a mediáción az ügyvédem is?

Semmi akadálya. A törvény szerint a feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy vagy jogi képviselő képviselheti. A feleknek, az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük.

Ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indítja meg.

IdőpontfoglalásVálás ügyvéd nélkül

Más személyek is részt vehetnek az eljárásban?

A közvetítő a felek kérésére a közvetítői eljárásban a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.

IdőpontfoglalásMinden a mediációról

Minden esetben személyesen kell megjelenni a közvetítői eljárás során?

A közvetítői eljárás megindítása, lefolytatása és befejezése során a személyes megjelenés követelményét nem kell teljesíteni, ha a közvetítői eljárást videokonferencia alkalmazásával folytatják le.

IdőpontfoglalásMinden a mediációról

Van-e titoktartási kötelezettsége a mediátornak?

Igen. A közvetítőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

Titoktartás a másik fél irányába

A közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.

IdőpontfoglalásMinden a mediációról

Mi történik, ha megállapodtunk?

A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el.

IdőpontfoglalásVálási mediáció

Megállapodás írásba foglalása

Miután sikerült minden szükséges kérdésben közös nevezőre jutnunk férjünkkel/feleségünkkel vagy vitapartnerünkkel, a mediátor írásba foglalja az egyezségünket, majd négy (amennyiben 2-nél többen érintettek az ügyben, akkor több) példányban kinyomtatja, mi pedig aláírásunkkal látjuk el azt.

Az iratok benyújtása

A megállapodást, válás esetén a keresetlevéllel együtt, folyamatban lévő peres eljárás esetén pedig csak a megállapodást nyújtjuk be az illetékes bíróságra. A mediátor részletes tájékoztatást ad a válás menetéről, a keresetlevél benyújtásának módjáról, amennyiben szeretnénk, a keresetlevelet is elkészíti nekünk.

IdőpontfoglalásVálási mediáció

A megállapodás ereje – mi a helyzet, ha valaki nem tartja be?

Attól függetlenül, hogy a mediáció során egyezséget kötöttünk, még lehet bírósághoz fordulni azokban a kérdésekben is, amit a megállapodás tartalmaz. A mediáció után indult bírósági eljárásban nem lehet hivatkozni a másik által a mediáció során tett javaslatra vagy elismerő, illetve joglemondó nyilatkozatra.

Végrehajthatóság

Fontos tudni, hogy a mediáció során létrejött megállapodás önmagában nem kikényszeríthető, nem végrehajtható. A törvényi szabályozás azért ilyen, mert a törvényhozók úgy gondolták, hogy a mediációt és az ott létrejött megállapodást a felek önként vállalták, emiatt be is fogják tartani, így nincs szükség a törvény általi kikényszeríthetőségre.

Időpontfoglalás

Hogyan lesz kikényszeríthető és végrehajtható egy mediációs megállapodás?

   Ha a bíróság azt jóváhagyja. (A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek.)

   Közjegyzőtől kérjük az egyezség jóváhagyását.

IdőpontfoglalásVálási mediáció

Utólag jöttünk rá, hogy elírás történt a megállapodásban. Mit csináljunk?

Ha a megállapodásban névcsere, hibás név- vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítő – a kérelem kézhezvételét követő – 15 napon belül kijavítja a megállapodást.

IdőpontfoglalásDíjak

Hogyan / mikor fejeződik be a közvetítői eljárás?

  • A megállapodás aláírásának napjával,
  • azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti,
  • azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagy
  • a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat (melyben a közvetítőt felkérték) aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.
IdőpontfoglalásMinden a mediációról

Ki viseli a mediáció során felmerülő költségeket?

A közvetítői törvény értelmében: “A fél az eljárásban való részvételével felmerült költségeit (pl. utazás), valamint az általa meghallgatni kért személy költségeit maga viseli.

Szakértői díjak

A közvetítő közvetítői díját és költségeit, továbbá amennyiben szakértő bevonása szükséges, annak díját és költségeit – eltérő megállapodás hiányában – a felek egymás között egyenlő arányban viselik.” A gyakorlatban a felek megállapodnak, hogy ki mennyit visel a költségekből.

IdőpontfoglalásDíjaink

Mennyi ideig őrzi meg a Mediátorpont az üggyel kapcsolatos iratokat? Lehet másolatot kérni?

A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a közvetítői eljárás megindítását igazoló nyilatkozatot, a létrejött megállapodást, vagy az eredménytelenül zárult eljárásról (az ok megjelölésével) készített feljegyzést az eljárás befejezését követő 10 évig köteles megőrizni. A felek költségére – kérelmük alapján – a közvetítő az őrzési idő alatt az iratokról egyszerű másolatot adhat ki.

IdőpontfoglalásDíjaink

Mi a közvetítői eljárás jogszabályi háttere?

A mediációs eljárás szabályozását a közvetítői eljárásról szóló 2002. évi LV. Törvény rögzíti. A törvény szövege elérhető itt. A Mediátorpont nagyobb terjedelmű fogalomtárában pedig a különböző szakkifejezésekkel és egyéb vonatkozó jogszabály-részletekkel is megismerkedhet!

IdőpontfoglalásFogalomtár

Bírósági eljárással kapcsolatos gyakori kérdések

Mely peres eljárások kapcsán nem lehet mediátorhoz fordulni?

  • Külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltető eljárás esetén
  • Apasági és származás megállapítása iránti per
  • Szülői felügyelet megszüntetésével kapcsolatos per
  • Házassági bontóperek (házasság felbontásáról kizárólag bíróság dönthet) – kivétel házassági vagyonmegosztás kérdésében, mely esetben lehet mediációs eljárás lefolytatását kérni!
  • Gondnokság alá helyezési per
  • Közigazgatási per
  • Sajtóhelyreigazítási eljárás
  • Végrehajtási per
  • Választott bírósági eljárás során
IdőpontfoglalásMinden a mediációról

Hogy történik a válóper beadása? Mikor van helye mediációs egyezségnek egy perben?

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a következőket rögzíti:

A mediáció igénybevétele

“238. § (1) A bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék.

(2)A bíróság – ha annak sikerére esély mutatkozik, különösen, ha a felek bármelyike kéri – tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről, feltételeiről és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól. Ha a felek a közvetítői eljárás során megállapodást kötnek, azt a szünetelés időtartamán belül a bírósághoz egyezségként történő jóváhagyás végett benyújthatják. Ebben az esetben a bíróság az eljárást folytatja és a 239. § (1) bekezdése szerint jár el.

A mediációs megállapodás figyelembevétele

239. § (1) Ha az egyezség – ideértve a 238. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodást is – megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.

(2)Az egyezséget jóváhagyó vagy azt megtagadó végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására, a megtagadó végzés elleni fellebbezésnek pedig az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya.

(3)A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek.

IdőpontfoglalásMinden a válásról

Mi a teendő, ha már folyamatban van a peres eljárás?

Folyamatban lévő peres eljárás esetén is lehet mediátorhoz fordulni, ám előtte a már perben álló feleknek a Bíróságtól kérnie kell a per szüneteltetését. A Pp. 121.§ (3) bekezdése rögzíti, hogy: „Négy hónap szünetelés elteltével az eljárás megszűnik.” A közvetítői eljárásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy: „A közvetítői eljárás befejeződik a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.” A sikeresen egyezséggel zárult mediáció esetén a megállapodás tényét be kell jelenteni az ügyben eljáró bíróságnak.

IdőpontfoglalásMinden a válásról

A közvetítői eljárás megszakítja az elévülést?

Igen. A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja. A közvetítői eljárás megállapodással történő eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk.-nak az elévülés megszakítására, a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a Ptk.-nak az elévülés nyugvására vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak irányadóak.

IdőpontfoglalásMinden a válásról

Bírósági költségekkel kapcsolatos kérdések

Melyik jogszabály határozza meg a költségeket?

Polgári eljárások esetén a bírósági eljárásban felmerülő perköltségről, viselésükről és a költségkedvezményekről az 2016. évi CXXX. törvény 25. fejezete rendelkezik. A leggyakoribb költség az eljárás megindításakor a keresetlevélen lerovandó eljárási illeték, amelynek mértékéről az 1990. évi XCIII. törvény – Illetékekről szóló törvény – rendelkezik.

(forrás: birosag.hu)

IdőpontfoglalásKérdése van? Írjon nekünk!

Mi az illeték általános mértéke egy elsőfokú polgári peres eljárásban?

Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke a per tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értékéhez igazodik:

  • a pertárgy értékének 6 %-a,
  • de legalább 15.000 Forint,
  • legfeljebb 1.500.000 Forint.
Jogorvoslati eljárásban
  • a vitássá tett követelés vagy követelésrész 8 %-a,
  • de legalább 15.000 Forint,
  • legfeljebb 2.500.000 Forint.
Időpontfoglalás

Mit kell tudni a tételes illetékekről?

Az Illetékekről szóló törvény meghatároz az általános illeték mellett olyan eljárásokat, amelyekben tételes illeték fizetendő – a házassági bontóper illetéke 30.000 Forint, de külön szabályozza a csőd-és felszámolási eljárások, a cégbírósági eljárások illetékét.

IdőpontfoglalásKérdése van? Írjon nekünk!

Milyen egyéb perköltségek merülnek fel egy peres eljárás során?

Perköltség azonban nemcsak az eljárási illeték, hanem a peres eljárás során felmerülő további költségek, amelyekről külön jogszabályok rendelkeznek

Jogszabályok
  • a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet
  • a szakértők díjazásáról rendelkező 3/1986. (II.21.) IM rendelet
IdőpontfoglalásKérdése van? Írjon nekünk!

Mikor kell a költségeket megfizetni egy polgári perben?

Polgári perekben a perköltséget általános szabályként a költség felmerülésekor kell előlegeznie a félnek és a perköltség viseléséről a bíróság az eljárást befejező érdemi döntésben rendelkezik. Általános szabály, hogy a pernyertes fél költségeit a pervesztes fél viseli.

IdőpontfoglalásKérdése van? Írjon nekünk!

Mit kell tudni a költségkedvezményről és az illetékmentességről?

Vannak olyan eljárások, amelyek illetékmentesek, illetve a felet kérelemre a bíróság költségkedvezményben részesítheti. A költségkedvezmények részletszabályait Pp. 94-95. §-ai és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet szabályozza. A költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról a 2/1968. (I.24.) IM rendelet rendelkezik.

IdőpontfoglalásKérdése van? Írjon nekünk!

Milyen költségek merülnek fel egy büntetőeljárás esetén?

Büntetőeljárások esetén a felmerülő bűnügyi költségről, a költségek fajtájáról, a költségek viseléséről, szabályairól a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 78. §-a rendelkezik. A bűnügyi költség körébe tartozik:

  • a kirendelt védő díja,
  • az állam által előlegezett költségek (szakértői díjak)
  • és a képviselők készkiadásai, a tanú megjelenésével kapcsolatos költségek, a tolmács díja stb.

A bűnügyi költség viseléséről a 338. § rendelkezik.

IdőpontfoglalásKérdése van? Írjon nekünk!

Milyen költségek merülnek fel egy büntetőeljárás esetén?

Büntetőeljárások esetén a felmerülő bűnügyi költségről, a költségek fajtájáról, a költségek viseléséről, szabályairól a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 78. §-a rendelkezik. A bűnügyi költség körébe tartozik:

  • a kirendelt védő díja,
  • az állam által előlegezett költségek (szakértői díjak)
  • és a képviselők készkiadásai, a tanú megjelenésével kapcsolatos költségek, a tolmács díja stb.

A bűnügyi költség viseléséről a 338. § rendelkezik.

IdőpontfoglalásKérdése van? Írjon nekünk!

További kérdése van? Segítünk!

Ha az időpontfoglalás előtt további kérdése lenne az oldalon leírtakon kívül, kérjük, keressen meg minket írásban vagy telefonon. Az előzetes megbeszélés során rengeteg kérdésre választ adunk, a tapasztalataink szerint az ügyfeleink a mediációra már felkészülten tudnak érkezni.

Minél hamarabb elkezdik az eljárást, annál nagyobb az esélye a megegyezésnek, ezért ne halogassa a döntést.

Foglaljon időpontotElérhetőségeink