A keresetlevél egy írásbeli kérelem, amit az illetékes Bíróságra kell benyújtani a pert índító félnek (felperesnek). Házassági bontóper esetén ebben az iratban kéri a felperes, hogy bontsák fel a házasságát. Ebben a keresetben felperesnek nyilatkoznia kell, hogy a házasság felbontását a házasság megromlására vezető okok feltárásával kéri vagy pedig közös megegyezés alapján válnak a felek. Házasságot kizárólag a Bíróság bonthat fel, tehát azt nem rögzíthetik megállapodásban a felek.

 A bíróság a perben ideiglenes intézkedéssel határozhat különösen

1. a kiskorú gyermek tartása és tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél történő kijelölése,
2. a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése,
3. a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, és
4. a házastársak lakáshasználatának

kérdésében.

A házastársak vagyoni viszonyaival összefüggő kereset – a házastársi tartás és a házastársi közös lakás használatának rendezése iránti kereset kivételével – (a továbbiakban: házassági vagyonjogi per) a házassági perrel nem kapcsolható össze.

Ha a bíróság a perben a kiskorú gyermek mint érdekelt meghallgatásáról dönt, indokolt esetben egyidejűleg a kiskorú részére hivatalból ügygondnokot rendel. A bíróság a kiskorút a felek és a felek képviselői távollétében is meghallgathatja. A bíróság a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút a törvényes képviselője útján idézi meg azzal a felhívással, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú idézéséről akkor is külön értesíti a bíróság a törvényes képviselőt, ha őt is idézte a tárgyalásra.

A bírósági légkör

A kiskorú meghallgatásának megfelelő légkörben, a gyermek korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell megtörténnie. A meghallgatás kezdetén a kiskorútól meg kell kérdezni a nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét, majd tájékoztatni kell arról, hogy a meghallgatás során a valóságnak megfelelő előadásokat kell tenni és arról, hogy a nyilatkozattételt, illetve az egyes kérdésekre a válaszadást megtagadhatja. Ha a bíróság a kiskorú részére ügygondnokot rendelt, a tájékoztatásnak az ügygondnok eljárásban betöltött szerepére, jogaira és kötelezettségeire is ki kell terjednie.

A kiskorút az elnök hallgatja meg. A felek a meghallgatást megelőzően indítványozhatnak kérdéseket akkor is, ha a kiskorú meghallgatására a felek távollétében kerül sor. Az ügygondnok a kiskorú meghallgatása során kérdéseket indítványozhat. Az elnök engedélyezheti, hogy az ügygondnok a kiskorúhoz közvetlenül is intézhessen kérdést. Az indítványozott vagy a kiskorúhoz közvetlenül intézett kérdések megengedhetősége felől az elnök határoz.

A jegyzőkönyv felolvasása

A meghallgatás végén, még a kiskorú jelenlétében az írásbeli jegyzőkönyvbe vett vallomást fel kell olvasni, vagy ha a jegyzőkönyv a jegyzőkönyvi tartalmat összefoglaló hangfelvétel útján készül, azt a kiskorú jelenlétében kell rögzíteni. Ennek megtörténtét vagy mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A felolvasáskor, illetve a rögzítéskor a kiskorú az általa elmondottakat kiigazíthatja vagy kiegészítheti.

Módosítások a jegyzőkönyvben

A jegyzőkönyv – az elnök engedélyével – az ügygondnok, vagy ha a meghallgatás a felek jelenlétében történik, a felek észrevételei alapján is kiegészíthető és módosítható. Az ügygondnok, illetve a felek erre vonatkozó kérelmét – annak elutasítása esetén – a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Ha a kiskorú meghallgatására a felek távollétében kerül sor, az elnök a felekkel ismerteti a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet.

A szülők együttműködési kötelezettsége

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük.

A gyermekkel együttélő szülő tájékoztatási kötelezettsége

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.

Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok

A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdések

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

Ha a különélő szülők egyes, fent meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.

A különélő szülő tájékoztatási kötelezettsége

Ha a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosítja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet gyakorlására, a szülői felügyeletet e tekintetben a különélő szülő gyakorolja. A különélő szülő tevékenységéről a szülői felügyeletet egyébként gyakorló szülőt tájékoztatni köteles.

Közvetítés a gyámhatósági eljárásban

A gyámhatóság, kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból, a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő szülő jogainak biztosítása – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást – érdekében a szülők számára közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el.

A kapcsolattartás joga

A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.

A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.

A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.

Döntés a feljogosításról

Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra,

• akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette;
• aki hozzájárult gyermekének a másik szülő házastársa által történő örökbefogadásához; vagy
• akinek szülői felügyeleti joga a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához adott hozzájárulásával vagy azért szűnt meg, mert a szülő a gyermeket – annak érdekében, hogy más nevelje fel, személyazonosságának feltárása nélkül – egészségügyi intézményben, arra kijelölt helyen hagyja, a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik, és a gyermek örökbefogadására nem került sor.

Ki dönt ilyen esetekben?

A fenti esetben a szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartásra való feljogosításáról a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy – ha a gyermeket nevelésbe vették – a gyámhatóság dönt.

A kapcsolattartási jog tartalma

A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.

A nyaralások és szünetek

A kapcsolattartás joga – ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik – a fenti keretek között kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is (pl: nyaralás). A gyermek elvitelével felmerülő kiadások – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.

A kapcsolattartás rendezése – ki dönti el, hogy legyen?

A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt.

Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.

A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.

Miről rendelkezik a határozat?

A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni.

Tájékoztatási kötelezettség; az elmaradt kapcsolattartás pótlása

A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.

Felelősség a kapcsolattartás akadályozásáért, szabályainak megszegéséért

Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni. A gyámhatóság kérelemre kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.

A kapcsolattartási jog korlátozása és megvonása

A gyámhatóság vagy – házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben – a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.

A mediátor az eljárás során arra összpontosít, hogy kiderítse a vitás felek tényleges érdekeit, céljait, és azok figyelembevételével segíti elő a mindkettőjük számára leggyümölcsözőbb megállapodás létrejöttét. A mediációs eljárás során a felek figyelmét a jövőre, illetőleg a fennálló konfliktus megoldására irányítja, nem enged teret a feleknek múltbeli sérelmeik sorolására, egymás hibáztatására.

A gyakorlatban az ügyfelek a weboldalon keresztül időpontot foglalnak egy személyes megbeszélésre, ahol részletes tájékoztatást kapnak a mediációról és minden másról, ami az adott vitahelyzet megoldásához szükséges. Sokan először telefonon veszik fel a kapcsolatot a mediátorral. Ebben az esetben is azt kérjük ügyfeleinktől, hogy a weboldalon található időpontfoglalási táblázat segítségével foglaljanak időpontot egy előzetes megbeszélésre, melyről részleteket itt olvashatnak.

Minden első mediáció előtt, az ügyben érintett valamennyi fél, külön-külön találkozik a mediátorral. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a mediátor felmérje a megegyezés reális lehetőségét, valamint tisztán lássa a hozzá fordulók célját. Ilyenkor az ügyfelek is nyugodtan feltehetik négyszemközt azokat a kérdéseket, amiket a másik jelenlétében nem tennének fel.

Felkészítés a mediációra

Ez az első találkozás egyben felkészítés is a későbbi mediációra. Minden megegyezés alapja, hogy legyen kellő információnk arról, hogy mibe is készülünk belevágni. Tehát egy felkészült mediátornak nem az a célja, hogy egy ismeretlen helyzetben lökje bele ügyfeleit.

A mediációhoz is szükségesek bizonyos okiratok (a mediátort felkérő nyilatkozat, elfogadó nyilatkozat, megbízási szerződés, stb…). Ezeket a mediátor a helyszínen, a közvetítői eljárás előtt előkészíti nekünk és a mediációt megelőzően csak annyi a dolgunk, hogy elolvassuk és ha mindent rendben találunk, akkor aláírjuk.

• Ha valamelyik felet képviseli,
• ha a felek bármelyikének a házastársa, a bejegyzett élettársa, az egyeneságbeli rokona, az örökbefogadottja, a mostoha- és nevelt gyermeke, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülője, valamint a testvére; továbbá: az élettársa, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa
• ha az őt foglalkoztató jogi személynek valamelyik féllel való viszonyában többségi befolyás áll fenn,
• ha a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll,
• ha az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.

A közvetítői eljárásban a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják.

Személyes jelenlét

Az első közvetítői megbeszélést követő egyes megbeszéléseken a feleknek – ha másként nem állapodnak meg – személyesen is jelen kell lenniük. A felek megállapodásától függően a közvetítő a közvetítői eljárást a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában egyaránt lefolytathatja.

A közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe. Szakértőként bárki eljárhat, aki valamely kérdésben kellő szakértelemmel rendelkezik, és akinek a személyében a felek megegyeznek. A szakértőre a közvetítő összeférhetetlenségére és a titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

A szakértői felkérés elfogadása

A szakértő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban értesíti a közvetítőt a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a felkérés elfogadása esetén arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen, illetve nem elfogult. A szakértő a szakértői véleményt a rendelkezésére bocsátott iratok alapján a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő.

A határidő meghosszabbítása

A határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható. A felek megállapodásától függően a szakértő a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet. A szakértő tevékenységéért szakértői díj és költségtérítés jár.

Semmi akadálya. A törvény szerint a feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy vagy jogi képviselő képviselheti. A feleknek, az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük.

Ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indítja meg.

A közvetítő a felek kérésére a közvetítői eljárásban a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.

A közvetítői eljárás megindítása, lefolytatása és befejezése során a személyes megjelenés követelményét nem kell teljesíteni, ha a közvetítői eljárást videokonferencia alkalmazásával folytatják le.

Igen. A közvetítőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

Titoktartás a másik fél irányába

A közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.

A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el.

Miután sikerült minden szükséges kérdésben közös nevezőre jutnunk férjünkkel/feleségünkkel vagy vitapartnerünkkel, a mediátor írásba foglalja az egyezségünket, majd négy (amennyiben 2-nél többen érintettek az ügyben, akkor több) példányban kinyomtatja, mi pedig aláírásunkkal látjuk el azt.

Az iratok benyújtása

A megállapodást, válás esetén a keresetlevéllel együtt, folyamatban lévő peres eljárás esetén pedig csak a megállapodást nyújtjuk be az illetékes bíróságra. A mediátor részletes tájékoztatást ad a válás menetéről, a keresetlevél benyújtásának módjáról, amennyiben szeretnénk, a keresetlevelet is elkészíti nekünk.

Attól függetlenül, hogy a mediáció során egyezséget kötöttünk, még lehet bírósághoz fordulni azokban a kérdésekben is, amit a megállapodás tartalmaz. A mediáció után indult bírósági eljárásban nem lehet hivatkozni a másik által a mediáció során tett javaslatra vagy elismerő, illetve joglemondó nyilatkozatra.

Végrehajthatóság

Fontos tudni, hogy a mediáció során létrejött megállapodás önmagában nem kikényszeríthető, nem végrehajtható. A törvényi szabályozás azért ilyen, mert a törvényhozók úgy gondolták, hogy a mediációt és az ott létrejött megállapodást a felek önként vállalták, emiatt be is fogják tartani, így nincs szükség a törvény általi kikényszeríthetőségre.

✓   Ha a bíróság azt jóváhagyja. (A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek.)

✓   Közjegyzőtől kérjük az egyezség jóváhagyását.

Ha a megállapodásban névcsere, hibás név- vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítő – a kérelem kézhezvételét követő – 15 napon belül kijavítja a megállapodást.

• A megállapodás aláírásának napjával,
• azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti,
• azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagy
• a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat (melyben a közvetítőt felkérték) aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.

A közvetítői törvény értelmében: “A fél az eljárásban való részvételével felmerült költségeit (pl. utazás), valamint az általa meghallgatni kért személy költségeit maga viseli.

Szakértői díjak

A közvetítő közvetítői díját és költségeit, továbbá amennyiben szakértő bevonása szükséges, annak díját és költségeit – eltérő megállapodás hiányában – a felek egymás között egyenlő arányban viselik.” A gyakorlatban a felek megállapodnak, hogy ki mennyit visel a költségekből.

A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a közvetítői eljárás megindítását igazoló nyilatkozatot, a létrejött megállapodást, vagy az eredménytelenül zárult eljárásról (az ok megjelölésével) készített feljegyzést az eljárás befejezését követő 10 évig köteles megőrizni. A felek költségére – kérelmük alapján – a közvetítő az őrzési idő alatt az iratokról egyszerű másolatot adhat ki.

A mediációs eljárás szabályozását a közvetítői eljárásról szóló 2002. évi LV. Törvény rögzíti. A törvény szövege elérhető itt. A Mediátorpont nagyobb terjedelmű fogalomtárában pedig a különböző szakkifejezésekkel és egyéb vonatkozó jogszabály-részletekkel is megismerkedhet!

• Külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltető eljárás esetén
• Apasági és származás megállapítása iránti per
• Szülői felügyelet megszüntetésével kapcsolatos per
• Házassági bontóperek (házasság felbontásáról kizárólag bíróság dönthet) – kivétel házassági vagyonmegosztás kérdésében, mely esetben lehet mediációs eljárás lefolytatását kérni!
• Gondnokság alá helyezési per
• Közigazgatási per
• Sajtóhelyreigazítási eljárás
• Végrehajtási per
• Választott bírósági eljárás során

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a következőket rögzíti:

A mediáció igénybevétele

“238. § (1) A bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék.

(2)A bíróság – ha annak sikerére esély mutatkozik, különösen, ha a felek bármelyike kéri – tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről, feltételeiről és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól. Ha a felek a közvetítői eljárás során megállapodást kötnek, azt a szünetelés időtartamán belül a bírósághoz egyezségként történő jóváhagyás végett benyújthatják. Ebben az esetben a bíróság az eljárást folytatja és a 239. § (1) bekezdése szerint jár el.

A mediációs megállapodás figyelembevétele

239. § (1) Ha az egyezség – ideértve a 238. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodást is – megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.

(2)Az egyezséget jóváhagyó vagy azt megtagadó végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására, a megtagadó végzés elleni fellebbezésnek pedig az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya.

(3)A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek.

Folyamatban lévő peres eljárás esetén is lehet mediátorhoz fordulni, ám előtte a már perben álló feleknek a Bíróságtól kérnie kell a per szüneteltetését. A Pp. 121.§ (3) bekezdése rögzíti, hogy: „Négy hónap szünetelés elteltével az eljárás megszűnik.” A közvetítői eljárásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy: „A közvetítői eljárás befejeződik a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.” A sikeresen egyezséggel zárult mediáció esetén a megállapodás tényét be kell jelenteni az ügyben eljáró bíróságnak.

Igen. A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja. A közvetítői eljárás megállapodással történő eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk.-nak az elévülés megszakítására, a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a Ptk.-nak az elévülés nyugvására vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak irányadóak.

Polgári eljárások esetén a bírósági eljárásban felmerülő perköltségről, viselésükről és a költségkedvezményekről az 2016. évi CXXX. törvény 25. fejezete rendelkezik. A leggyakoribb költség az eljárás megindításakor a keresetlevélen lerovandó eljárási illeték, amelynek mértékéről az 1990. évi XCIII. törvény – Illetékekről szóló törvény – rendelkezik.

(forrás: birosag.hu)

Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke a per tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értékéhez igazodik:

• a pertárgy értékének 6 %-a,
• de legalább 15.000 Forint,
• legfeljebb 1.500.000 Forint.

Jogorvoslati eljárásban

• a vitássá tett követelés vagy követelésrész 8 %-a,
• de legalább 15.000 Forint,
• legfeljebb 2.500.000 Forint.

Az Illetékekről szóló törvény meghatároz az általános illeték mellett olyan eljárásokat, amelyekben tételes illeték fizetendő – a házassági bontóper illetéke 30.000 Forint, de külön szabályozza a csőd-és felszámolási eljárások, a cégbírósági eljárások illetékét.

Perköltség azonban nemcsak az eljárási illeték, hanem a peres eljárás során felmerülő további költségek, amelyekről külön jogszabályok rendelkeznek

Jogszabályok

• a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet
• a szakértők díjazásáról rendelkező 3/1986. (II.21.) IM rendelet

Polgári perekben a perköltséget általános szabályként a költség felmerülésekor kell előlegeznie a félnek és a perköltség viseléséről a bíróság az eljárást befejező érdemi döntésben rendelkezik. Általános szabály, hogy a pernyertes fél költségeit a pervesztes fél viseli.

Vannak olyan eljárások, amelyek illetékmentesek, illetve a felet kérelemre a bíróság költségkedvezményben részesítheti. A költségkedvezmények részletszabályait Pp. 94-95. §-ai és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet szabályozza. A költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról a 2/1968. (I.24.) IM rendelet rendelkezik.

Büntetőeljárások esetén a felmerülő bűnügyi költségről, a költségek fajtájáról, a költségek viseléséről, szabályairól a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 78. §-a rendelkezik. A bűnügyi költség körébe tartozik:

• a kirendelt védő díja,
• az állam által előlegezett költségek (szakértői díjak)
• és a képviselők készkiadásai, a tanú megjelenésével kapcsolatos költségek, a tolmács díja stb.

A bűnügyi költség viseléséről a 338. § rendelkezik.

Büntetőeljárások esetén a felmerülő bűnügyi költségről, a költségek fajtájáról, a költségek viseléséről, szabályairól a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 78. §-a rendelkezik. A bűnügyi költség körébe tartozik:

• a kirendelt védő díja,
• az állam által előlegezett költségek (szakértői díjak)
• és a képviselők készkiadásai, a tanú megjelenésével kapcsolatos költségek, a tolmács díja stb.

A bűnügyi költség viseléséről a 338. § rendelkezik.