Házasság? Vége!

A házasság vége – ne siessünk

Amikor egy házasság (vagy élettársi kapcsolat) megromlik és felmerül vagy véglegesedik a válás gondolata, hirtelen minden összekuszálódik bennünk. Elmondhatjuk, hogy ez senkinek nem komfortos helyzet. A legrosszabb amit tehetünk egy házasság végén: önmagunk sürgetése.

Válás során egy dologban vagyunk biztosak, hogy most az a jól ismert környezet és napi rutin, ami eddig az életünket, a biztos hátteret jelentette, meg fog változni. A változás jó – szokták mondani, na de ez az a pont, ahol a legtöbben azt mondják, hogy köszönik szépen, inkább mégis kihagynák. Ám sajnos, ezt nem lehet kihagyni, a cikkünk írásának időpontjában a magyarországi házasságok 40%-ának vége szakad.

A házasság vége előtt állva, sokszor nem nagyon látjuk a kiutat és el sem tudjuk képzelni, hogyan tovább. Azt tudjuk és ki is mondtuk közösen a társunkkal, hogy ez így nem maradhat ahogy eddig volt, mert már mindenki elfogyott a kapcsolatban, el kell engednünk egymást. Úgy érezzük, hogy már a különválás elhatározása önmagában is felemésztette az összes maradék energiánkat, ugyanis ez legtöbbször nem egy pozitív élményekkel teli, vidám időszakot szokott követni.

Szóval megkeményítettük a lelkünket és kimondtuk az addig kimondhatatlant, elérkezett a házasság vége! Majd rájövünk, hogy a válás során még nagyon sok mindent el kell rendezni és ki kell mondani. Jönnek a húsbavágó és nagyon is életszerű kérdések: Eddig egy lakásban éltünk, de akkor most ki fog elköltözni? Én vagy a másik? Hova megyek? Ha nem megyek sehova, akkor miből fizetem ki a másikat, hogy ő menjen? Mi lesz a gyermekeinkkel? Mi lesz mindazzal amit közösen építettünk eddig?

Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához annyi kedvet érzünk magunkban, mint egy macska a fürdéshez, akit épp a vízzel teli kád felé tolnak.

Ki vagy mi az ami egy házasság felbomlásakor mégis segíthet nekünk? Önmagunk!

Ne akarjunk mindent egyből megoldani, legyünk türelmesek önmagunkkal és társunkkal, még akkor is, ha ilyenkor ez nagyon nehéz. Tudatosítani kell magunkban, hogy ezeket a rendezendő teendőket nem fogjuk tudni megoldani most azonnal, vagy egy hét alatt. Nem is kell.

Egy dolgot kell látnunk és tudnunk. Minden változáshoz időre van szükség. Különösen igaz ez, ha az ember élete egy nagy szeletén készül változtatni, a házasságának kíván véget vetni. Évekig vagy évtizedekig együtt élünk valakivel egy megszokott életet, amit utána teljesen felborítunk. Nem várhatjuk el sem magunktól, sem pedig a társunktól, hogy egyik napról a másikra gyorsan mindent elrendezzünk. A kapkodás, önmagunk vagy a másik sürgetése nem vezet sehova.

Adjunk magunknak időt arra, hogy átgondoljuk mi is történik most velünk, kérjünk szakértő segítséget és higgadtan, minden körülményt figyelembe véve, lépésről lépésre oldjuk meg az előttünk álló feladatok sorát. A mediáció ebben is sokat segíthet nekünk.