Az új Polgári Törvénykönyv (PTK) szabályozza a bírósági eljárásokban kérhető mediációt. Részlet a törvényből.
Jogszabálytár
A 2014. március 15. napjától érvényes jogszabály alapján – az új Polgári Törvénykönyv szerint – a szülői felügyeleti jogot érintő keresetek, valamint a házasság felbontása körében folyó perek esetén a bíró kötelezheti a feleket arra, hogy közvetítői eljárásban kíséreljék meg rendezni a vitájukat.
Ezen az oldalon azokat a válással és mediációval kapcsolatos jogszabályokat igyekeztünk összegyűjteni, amelyekre az oldalunkon hivatkozunk.
2013. évi V. törény a Polgári törvénykönyvről
A jogszabály közvetítői eljárásra vonatkozó része
„4:22. §[Közvetítői eljárás] – A házastársak a házassági bontóper megindítása előtt vagy a bontóper alatt – saját elhatározásukból vagy a bíróság kezdeményezésére – kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják.”
A jogszabály szülői felügyeletre vonatkozó része
„4:172. §[Közvetítés a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben] – A bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást – közvetítői eljárást vegyenek igénybe.”
A jogszabály gyámhatósági eljárásra vonatkozó része
„4:177. §[Közvetítés a gyámhatósági eljárásban] – A gyámhatóság, kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból, a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő szülő jogainak biztosítása – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást – érdekében a szülők számára közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el.”
2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről
A kötelező közetítői eljárás díjaira vonatkozó jogszabály-részlet
„38/D. (1)-(2). § Az első közvetítői megbeszélés díja nem haladhatja meg a jogi segítőre vonatkozó, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított óradíj egyszeri összegének és a megjelent felek számának szorzatát. A közvetítői eljárás díjaként óradíj állapítható meg, amely nem haladhatja meg a jogi segítőre vonatkozó, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított óradíj és a felek számának szorzatát.”