A cél, hogy a folyamatot pozitív irányba fordítsuk, és valami élhetőt, valami építő dolgot hozzunk ki a látszólag reménytelen helyzetből. Miért fontos az egyáltalán, hogy egy-egy konfliktus ne eméssze fel az összes energiánkat?

Akik párkapcsolati gondokkal küzdenek észrevehették már, hogy nagyon kimerítő tud lenni a párunkkal napi szinten folytatott vitatkozás és érdekérvényesítés. Egy idő után ez egyszerűen felemészti az összes energiánkat. Az energiaszintünk csökkenésével pedig egyenes arányosan szokott a helyzet még rosszabbra fordulni.

Miért? Mert ha lelkileg elfáradtunk, akkor még kevésbé vagyunk nyitottak a párunkra (főleg, ha amúgy is elegünk van már belőle), még kevésbé vagyunk hajlandóak kompromisszumokat kötni (ami elengedhetetlen), kevésbé tudunk szeretni, ennek következménye, hogy mi is kevesebb szeretetet kapunk, és így tovább.

Olyan, mintha egy örvény húzna minket lefelé, a saját kapcsolatunk legmélyebb pontja felé. Innen általában úgy tűnik, hogy nincs is alja az egésznek, de nem mindenki kérheti pszichológus segítségét.

Kapcsolatunk helyreállítása vagy egy válás átvészelése nagyon kemény feladat, nem szabad alábecsülni. Az emberi kapcsolatok a legtöbb ember életében az első helyen szerepelnek.

Ha egy listát kellene fontossági sorrendben összeírnunk azokról a dolgokról, amelyek fontosak nekünk az életben, akkor a lista elején párunk és a családunk szerepelne, az ő jólétük, a velük való jó viszony megtartásának fontossága.

Ha ez tényleg így van, akkor miért engedjük el mégis olyan könnyen a kapcsolatainkat? Miért hagyjuk, hogy emberhez nem méltó véget érjen egy egykor virágzó és örömteli házasság?

A jó hír, hogy a kulcs az mindig ott van a kezünkben. Rajtunk áll, hogy hajlandóak vagyunk-e abba energiát fektetni, ami igazán fontos nekünk és a listánk első helyén áll. A mediáció segítségével békés úton tudjuk rendezni kapcsolati konfliktusainkat. Egy válásba nem kell feltétlenül beleroppani lelkileg, lehet a lelkünket kímélő megoldást is választani.